Eme csavaros bevezető után induljunk neki a márciusnak! Hajrá!
Talán nem rossz jel visszaemlékezéssel kezdeni, a heti időjárást látva, inkább maradt volna a februári hó. Akkor legalább lehetett hógolyózni. Igazán eldönthetné végre, hogy mit is akar! Egyszer borult, aztán kisüt, máskor meleg, és a végére beborul. Ilyet! Azt hiszem felhívom az illetékest!
Ja, az építkezés? Igen, az is van. Eléggé messze, hiszen a konténer, mármint az iroda, egy lépést sem közeledett az építkezés felé. Sőt, talán még messzebb kezdünk matatni, mint tavaly.
Nos, ha már áll az alap, jöhet rá a felépítmény! Így teszünk most is, elkezdődik a falak vasszerelése.
A tervek nézegetésének köszönhetően egyre jobban kezd az épület összeállni a fejemben. Van ugyan pár izgalmas részlet ezen a portán, de alapvetően egy nagy doboz. Mondjuk nem is kell különlegesnek lennie, mert el lesz bújtatva a föld alá.
Tudni illik ugyanis, hogy az egész cement gyárat föld töltés veszi majd körbe. Ennek tudtommal több oka is van.
Ami minket most érint az az, hogy ennek a töltésnek a szélső bástyája ez a porta épület. És így dobozsága elveszik a földben, míg a fölé nyúló épület légiesen átnyúlik a bejáraton, aminek a szélén lesz a porta.
Tehát nem kell aggódni, lesz forma bőven!
Hogy ne unatkozzon senki, jöhet a szervezés egyik legnagyobb találmánya, a párhuzamosítás! Ami annyit jelent, hogy egyszerre több munkafolyamat is folyik egy azon területen. Na, ennek példájaként az épület másik végében is elkezdünk szerelőbetonozni.
